Értékeink

Szent István templom

A falu védőszentjéről, Szent Istvánról kapta nevét a középkori, műemlék jellegű templom. Háromszintes tornya a főhomlokzat előtt áll. Az órahelyes párkány felett sokszög alapú, falazott, cementes vakolattal ellátott tagolt homlokzat. A tagolt falazatot kiugró lábazat zárja. A téglalap alapú templomhajó, valamint a szentélyhez épített sekrestye és előtér nyeregtetővel készült, hódfakkú cserépfedéssel. Az előtér felett karzat található, melyre húzott karó faburkulatú lépcső vezet fel. A félköríves hevederek között csehboltozat készült. A főhomlokzaton faszerkezetű, kapcsolt gerébtokos ablakok találhatóak, vakolt nyíláskerettel. A templom déli és nyugati falába külső oldalon fémkeretes, átlátszatlan üvegezésű nyílászáró, míg a belső oldalon fa, illetve a szentélyfalban ólomüveg ablak található. A két üvegablak a Páli Szent Vince Leányai szerzetesrend megtelepedése 50. évfordulójának állít emléket, 1903-ban készültek.  A szentélyben és a mennyezeten látható falképeken Szent Istvánt is láthatjuk.

Római isten oroszlánok között - 2-3. századi sírkőtöredék

2016. november 17-én Kollarits Kornél, Pusztacsó polgármestere szántás közben talált rá a faragványra, a lelőhely közelében fut a Borostyánkő út Savaria (Szombathely) és Scarbantia (Sopron) közötti szakasza. Az előkerülési helytől nem messze található egy római útállomás is, amelynek maradványait egy közös magyar-osztrák kutatás azonosította 2010-ben. A faragvány egy sírkő vagy sírépítmény része volt. Szélein két, egymásnak háttal fekvő, előrenéző oroszlán látható, amelyeket egy emberfej választ el egymástól. A szintén előrenéző arcot hosszú haj és szakáll keretezi. A fej két oldalára kosszarvakat faragtak, amelyek alapján az Iuppiter Ammonként értelmezhető. A római politikára és vallásra jellemző, hogy a meghódított területek isteneit beemelték és összeolvasztották saját isteneikkel, így született az eredetileg egyiptomi Amun és a római Iuppiter egyik megjelenési formája, a sírkőtöredéken is szereplő Iuppiter Ammon. A 2-3. századi sírkő vagy egy eddig ismeretlen római villa vagy a közelben levő útállomás temetőjéhez tartozhatott. (Anderkó Krisztián, régész)

Noszlopy síremlék

Az 1820 körül állított kereszt funkciója az elmúlt két évszázad során többször változott. Az állítás idején csupán sírjel volt, amely a Noszlopy család Benkeházán élt tagjainak 14sírhelyét (kriptáját) jelölte. A Noszlopy-család az 1700-as évek végétől az 1800-as évek második feléig volt itt birtokos. A családnak kisebb kúriájuk is állt Benkeházán, amely 1863-ig önálló település volt. Akkor a tőle kb. két kilométerre lévő Pusztacsóhoz csatolták.A sírkereszt a következő időszakban (eredeti funkcióját is megtartva) temetői "vezérkeresztté", kálváriává vált. Benkeházát XX. század első felében már uradalmi majorként, 45 után pedig TSZmajorként tartották számon. A Noszlopy család emléke helyi legendákban élt tovább. A benkeházi Noszlopyak közeli rokonságban álltak Noszlopy Gáspárral. Az egyik itteni birtokos, Noszlopy László is részt vett a szabadságharcban.Az 1970-es évekre Benkeháza teljesen elnéptelenedett, a házakat, gazdasági épületeket lebontották, eltűnt a harangláb is. A 10 évvel ezelőtt kiadott turistatérkép még jelöli a Benkeházára vezető út mellett állított kereszteket, de a valóságban már azok sincsenek meg.

Kúria

Hazánkban csak a 17. században kezdtek el a vidéken védőművekkel többé-kevésbé ellátott, magányos kastélyokat építeni. A legtöbb kastély a törökök teljes kiűzetése után, a rokokó stílus korszakában és a 19. század elején keletkezett. A 17. században a település földesura a Józsa család volt, melynek kisebb kastélya hosszú ideig állt a községben. A kúriák, amelyek kastélyszerű, de kisebb igényű lakóházak, főként a középnemesség lakhelyei voltak és nem uradalmak központjaként, sokkal inkább magánlakásként működtek. Sajnos, mára az épületet elbontották, azonban a kúria és a kastélykert egészen csodálatosan látszik egy 1857-es térképen. Az itt élők tudatában annyi maradt meg, hogy a Béke utca 29. számú ház kert végében volt fellelhető az egykori kúria. Keveset tudunk a Józsa családról is. Virágh Zsolt Kastélylexikonnak Vas megyei kastélyokat és kúriákat tartalmazó kötetében a nagybányai Jósa család, és a károlypatyi és vasvári Károlyi család szerepel korábbi birtokosként. Nagybányai Jósa József 1829-ben volt Táblabíró Vas megyében.


Világháborús emlékmű


Az emlékmű a Szent István templom előtt található. Az  I. világháború 13 hősi halottjának állít emléket. 1990-es években a felújítás során a második világháború áldozatainak neveivel is kiegészítették. Ahogy sok más település Pusztacsó is megsínylette a világháborúk okozta károkat, családokat sújtó veszteségeket.

Falukemence

A kemence itt is az egyik legősibb, ember által épített tűzhely. Általában sütésre, főzésre, pörkölésre használták a falubeliek. A kemence a hagyományos paraszti házakban a szoba konyha felőli falához épült. A nagyobbaknak négyszögletű, a kisebbeknek tojás alakú alaprajzuk volt. Általában a kemencék alá padkát raktak, ezzel emelve meg a kemenceszáj szintjét. Ennek magassága kb. 80-100cm. Ez nemcsak hogy megkönnyítette a munkát, hanem hőszigetelő rétegként is működött. A kemencetest háta és a fal között lévő részt hívták kuckónak vagy sutnak. A kemencetest legtöbbször íves kialakítású. A kemence, mint tűzhely, egyes változatai azonosak a többcélú cserépkályháéval (járatos, tűzhelyes kemence, mely tartalmaz egy épített tűzhelyet főzőlapokkal, és mellette egy épített, független légterű sütőteret). Az épségben fennmaradt működő kemence központi helyen, a falu egyik közösségi épületében található.

Iskolai napló az 1890-es évekből

A mai hivatal és közösségi ház régebben a falu egyetlen iskolája volt. A bezárt iskola ma felújítva nyerte el a közösségi ház szerepét, de régi fényképeken még felismerhető az épület. A felújítás előtti padlástakarítás közben találtak rá az egykori volt iskolanaplóra, mely méltó emlékét őrzi az intézménynek.

Akire büszkék vagyunk: Lóránt Gyula, az Aranycsapatból

Bár nem Pusztacsó szülötte a neves futballista, kis kötődése mégis van a településünkhöz. Lipovics Gyula néven Kőszegen született, itt kezdődött futballkarrierje, de a kisváros mellett sok időt töltött Pusztacsón, a nagyszülőknél is. Így nyaranta a falu utcáin is rúgta a labdát az Aranycsapat középhátvédje. A futball legenda nagyszülei a pusztacsói temetőben nyugszanak.



Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el