
Értékeink
Szent István templom

A falu védőszentjéről, Szent Istvánról kapta nevét a középkori,
műemlék jellegű templom. Háromszintes tornya a főhomlokzat előtt áll. Az órahelyes párkány felett sokszög alapú, falazott, cementes vakolattal ellátott tagolt homlokzat. A tagolt falazatot kiugró lábazat zárja. A téglalap alapú templomhajó, valamint a szentélyhez épített sekrestye és előtér nyeregtetővel készült, hódfakkú cserépfedéssel. Az előtér felett karzat található, melyre húzott karó faburkulatú lépcső vezet fel. A félköríves hevederek között csehboltozat készült. A főhomlokzaton faszerkezetű, kapcsolt gerébtokos ablakok találhatóak, vakolt nyíláskerettel. A templom déli és nyugati falába külső oldalon fémkeretes, átlátszatlan üvegezésű nyílászáró, míg a belső oldalon fa, illetve a szentélyfalban ólomüveg ablak található. A két üvegablak a Páli Szent Vince Leányai szerzetesrend megtelepedése 50. évfordulójának állít emléket, 1903-ban készültek. A szentélyben és a mennyezeten látható falképeken
Szent Istvánt is
láthatjuk.
Római isten oroszlánok között - 2-3. századi sírkőtöredék

Noszlopy síremlék

Az 1820 körül állított kereszt funkciója az elmúlt két évszázad során többször változott. Az állítás idején csupán sírjel volt, amely a Noszlopy család Benkeházán élt tagjainak 14sírhelyét (kriptáját) jelölte. A Noszlopy-család az 1700-as évek végétől az 1800-as évek második feléig volt itt birtokos. A családnak kisebb kúriájuk is állt Benkeházán, amely 1863-ig önálló település volt. Akkor a tőle kb. két kilométerre lévő Pusztacsóhoz csatolták.A sírkereszt a következő időszakban (eredeti funkcióját is megtartva) temetői "vezérkeresztté", kálváriává vált. Benkeházát XX. század első felében már uradalmi majorként, 45 után pedig TSZmajorként tartották számon. A Noszlopy család emléke helyi legendákban élt tovább. A benkeházi Noszlopyak közeli rokonságban álltak Noszlopy Gáspárral. Az egyik itteni birtokos, Noszlopy László is részt vett a szabadságharcban.Az 1970-es évekre Benkeháza teljesen elnéptelenedett, a házakat, gazdasági épületeket lebontották, eltűnt a harangláb is. A 10 évvel ezelőtt kiadott turistatérkép még jelöli a Benkeházára vezető út mellett állított kereszteket, de a valóságban már azok sincsenek meg.
Kúria

Hazánkban csak a 17. században kezdtek el a vidéken védőművekkel többé-kevésbé ellátott, magányos kastélyokat építeni. A legtöbb kastély a törökök teljes kiűzetése után, a rokokó stílus korszakában és a 19. század elején keletkezett. A 17. században a település földesura a Józsa család volt, melynek kisebb kastélya hosszú ideig állt a községben. A kúriák, amelyek kastélyszerű, de kisebb igényű lakóházak, főként a középnemesség lakhelyei voltak és nem uradalmak központjaként, sokkal inkább magánlakásként működtek. Sajnos, mára az épületet elbontották, azonban a kúria és a kastélykert egészen csodálatosan látszik egy 1857-es térképen. Az itt élők tudatában annyi maradt meg, hogy a Béke utca 29. számú ház kert végében volt fellelhető az egykori kúria. Keveset tudunk a Józsa családról is. Virágh Zsolt Kastélylexikonnak Vas megyei kastélyokat és kúriákat tartalmazó kötetében a nagybányai Jósa család, és a károlypatyi és vasvári Károlyi család szerepel korábbi birtokosként. Nagybányai Jósa József 1829-ben volt Táblabíró Vas megyében.
Világháborús emlékmű

Az emlékmű a Szent István templom előtt található. Az I. világháború 13 hősi halottjának állít emléket. 1990-es években a felújítás során a második világháború áldozatainak neveivel is kiegészítették. Ahogy sok más település Pusztacsó is megsínylette a világháborúk okozta károkat, családokat sújtó veszteségeket.
Falukemence

Iskolai napló az 1890-es évekből

A mai hivatal és közösségi ház régebben a falu egyetlen iskolája volt. A bezárt iskola ma felújítva nyerte el a közösségi ház szerepét, de régi fényképeken még felismerhető az épület. A felújítás előtti padlástakarítás közben találtak rá az egykori volt iskolanaplóra, mely méltó emlékét őrzi az intézménynek.
Akire büszkék vagyunk: Lóránt Gyula, az Aranycsapatból

Bár nem Pusztacsó szülötte a neves futballista, kis kötődése mégis van a településünkhöz. Lipovics Gyula néven Kőszegen született, itt kezdődött futballkarrierje, de a kisváros mellett sok időt töltött Pusztacsón, a nagyszülőknél is. Így nyaranta a falu utcáin is rúgta a labdát az Aranycsapat középhátvédje. A futball legenda nagyszülei a pusztacsói temetőben nyugszanak.